Óévbúcsúztató csergetés

1565

Karikás csergetéssel búcsúztatták az óévet a Ceglédi Hagyományéltető Baráti Kör tagjai. Szilveszter napján pontosan délben a Református Nagytemplom előtt hosszú percekig tartó karikás ostor csattogtatásba kezdtek a hagyományőrző ruhában felvonuló résztvevők.

Az óév búcsúztató csergetés a néphagyomány szerint egy 16. századi esemény emlékét őrzi. Őseink kolompszóval és ostor csattogtatással űzték vissza a Szoboszlót fenyegető török hadsereget. A gyerekek a várost övező nádasban, illetve a templom falai mögött olyan nagy lármát csaptak, hogy azt a törökök felmentő seregek zajának hitték és elmenekültek. Tulajdonképpen Hajdúszoboszló teremtette meg a szilveszteri csergetés hagyományát, így emlékeznek az elesett hajdúkra. Cegléden harmadik alkalommal tartották meg ezt az eseményt. A kezdeményezést a kezdetektől fogva támogatta és segíti a város polgármestere is, aki úgy fogalmazott, nagyon fontos dolog az, amit a baráti kör tagjai tudnak és éltetnek.

TAKÁTS LÁSZLÓ polgármester: „Tudják azt a nagyon fontos dolgot, amit lassan sajnos kezdenek elfelejteni az emberek, hogy a múltunkra épülő hagyományok nélkül nincsen jövőnk és ez egy nagyon fontos dolog és ezért is szép és felemelő, hogy a mai napon ezt a csergetést megcsináljátok nekünk. Elbúcsúztatjátok az óévet, illetve a bajt és a gondot elűzitek.”

Azért is öröm, hogy hagyomány lett ebből az eseményből is, mert Ceglédnek is nagyon komoly még a középkorból eredő hagyományai vannak – fogalmazott a polgármester.

TAKÁTS LÁSZLÓ polgármester: „Valamikor, amikor még egész Európát láttuk el lábas jószággal, akkor Cegléd volt ennek a gulyaútnak az egyik elosztó központja. Én kívánok mindenkinek nagyon szép, eredményekben gazdag boldog új esztendőt.”

Az ország számos pontjáról és a határon túlról is érkeztek hagyományőrzők, hagyományéltetők, hogy a ceglédiekhez csatlakozva ne csak a szilveszteri hagyományt éltessék és mutassák be, hanem a betyárok viseletét és hagyományait is. No meg persze arról is beszéljenek, kik is voltak a betyárok.

A három év alatt – amióta elindult ez a hagyomány – egyébként megtöbbszöröződött a résztvevők száma, több százan gyűltek össze a Szabadság téren és környékén az eseményre.