A Ceglédi Templom-perről írt könyvet Surányi Dezső. Egészen pontosan a korabeli dokumentumok alapján összefoglalta, mi minden történt 1752-ben és 1753-ban. Hogyan kaptak templomot a katolikusok, miért volt ehhez szükség perre. A kötetet tegnap mutatták be a Városházán.
A majd 70 oldala kötetet Földi László mutatta be és ajánlotta az olvasók figyelmébe. Surányi Dezsőnek több mint fél évtizednyi munkája van ebben a könyvben. Hiszen 44 oldalnyi korabeli kéziratot kellett feldolgozni. Ráadásul egy részük latinul íródott.
DR. SURÁNYI DEZSŐ: „Ez egy komoly nyelvészeti játék is volt. És az a sok sok komoly emberi gyarlóság, ami ebben megfogalmazódik és ami egyházi személyektől sem idegen. Ezt én kimondom, mert miért ne mondjam ki, ez így igaz.”
A ceglédi templom-per ugyan az ezerhétszázas évek közepén zajlott, valójában jóval hamarabbra nyúlnak az előzmények.
DR. SURÁNYI DEZSŐ: „Amikor 1686 szeptember 2-án Budát visszavívták a töröktől, azt követően egyre jobban a Habsburgok és ezáltal az ellenreformáció hatása is érvényesül az országban. És ekkor jönnek azok a furcsa perek, amelyeknek az a lényege, hogy hivatkoznak a református testvérek arra, hogy az Árpád kortól ősi templomukat a csúnya katolikusok elveszik tőlük.”
Aztán feljelentés ment Pozsonyba, onnan az Bécsbe került és ahogy a pereknél lenni szokott, húzódott és húzódott az ügy – mondta Surányi Dezső. Ám 1753-ban a váci kanonok újra felszentelte a templomot, amelyet birtokba vehettek a katolikusok. A kötet szerzője elmondta: nagy köszönet jár a kötet létrejöttéért Lizik Zoltánnak és Kiszel Mihálynak. A református lelkipásztor volt az, aki átadta a dokumentumok másolatát a katolikus plébánosnak. Ő pedig Surányi Dezső figyelmébe ajánlotta. Így születhetett meg a Ceglédi Templom-per kötet, melyhez a Városi Könyvtárban vagy magánál a szerzőnél lehet hozzájutni.
