A gimnázium egykori tanulója tért vissza alma máterébe, méghozzá egy kiállítással. Baksa Bernadett négy éve költözött Londonba és valósította meg azt az álmát, hogy szenvedélye a fotózás hivatása is legyen. Képeiből most egykori iskolájában mutat be válogatást.
GULYÁS ZOLTÁN igazgató Ceglédi Kossuth Gimnázium: „Különleges a mai este azért is, mert egy volt tanítványunk tér vissza és ez mindig büszkeséggel tölti el az intézményt .Hiszen azért dolgozunk itt, hogy a tanítványaink eljussanak oda, ahová szeretnének menni. Megvalósítsák önmagukat és látszik, hogy Bettinek ez sikerül és reméljük, hogy nagyon sok ilyen tanítványunk lesz még.”
24 / 7 – ez lett Baksa Bernadett kiállításának a címe. Bernadett képeiből sugárzik mindaz, amit valójában is érez. Szereti az embereket, szereti környezetét, gyűjti az élményeket és persze szenvedélye a fotózás. Mára már ez is jelenti számára a mindennapi munkát, a hivatást.
BAKSA BERNADETT: „Nagyon szerencsés vagyok, hogy az emberek ezt értékelik és ezért fizetnek. De nem keresek külön jelentést a fotóknak, csak szeretem a körülöttem lévő embereket, a világot, a várost, ahol élek. És szeretem megörökíteni magamnak – leginkább. És ha emberek ezt értékelik, akkor annak csak örülök. Hogy ha egy percre meg tudsz állni a mindennapi rutinban és amikor visszatérsz, valami mással térsz vissza, akkor az már nekem jó.”
Bernadett négy éve költözött ki Londonba, hogy új utakat keressen természetesen a régieket nem hátrahagyva és elfeledve.
BAKSA BERNADETT: „Tudtam, hogy nagyon szeretem Magyarországot és nem Magyarországot hagytam el, hanem Londonért mentem ki. Én nagyon büszke vagyok arra, hogy innen jöttem és nagyon örülök, hogy Kelet-Európai vagyok – ez nagyon hasznos is, főleg Londonban. És szerettem azt a 21 évet, amit itt töltöttem, de most már valami újat szeretnék. Ezért mentem.
Természetesen Bernadett nem egyik pillanatról a másikra csöppent a fotózásba – vagyis kicsit mégis, hiszen édesanyja, Pálinkás Éva révén beleszületett.
P. RÓNAI GÁBOR: „Mikor Pálinkás Éva először mutatta nekem a képeket, rögtön tudtam, tanulóinknak ezt látni kell. Ez a kétezres évek második évtizedének a hangja. A portrék végletekig eszközszegény kifejezésekben gazdag mívessége, testvér, barátok, modellek, barátok teljes kiemelése a valódi közegükből – egy egy jó szemmel odavetett attribútum, a kompozíciók kreativitása tanúskodnak arról, hogy szakmai muníciót jórészt családi oldalról, másrészt az iskolapadból, harmadrészt pedig a világváros élményeiből merítve megszerezted.”
Baksa Bernadett képei a gimnázium dísztermében láthatók az iskola nyitvatartási idejében.
