Gyékényből szőtt dísz-és használati tárgyak láthatók a ceglédi galéria ezévi első kiállításán. A szebbnél szebb alkotásokat Szeged egyik városrészéből, Tápéról érkeztek Ceglédre. A gyékényszövésnek már az 1700-as évektől komoly hagyománya van Tápén, 2013-tól a Szellemi Kulturális Örökség része. A tárlat február 4-ig látogatható.
Emberalakok, állatok, karácsonyfadíszek, és még megannyi gyönyörű, gyékényből szőtt dísztárgy fogadja a ceglédi galériában érkezőket. A kiállítással a tápai gyékényszövés hagyományait szeretnék bemutatni, amely 4 éve a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékén szerepel. Tápén A gyermekek 3 éves koruktól belenevelődtek a gyékénymunkába. A hagyományátadásnak ez a természetes folyamata azonban megszakadt, s évtizedekig a Háziipari Szövetkezet fogta össze a gyékénymunkák készíttetését-mondta köszöntőjében a ceglédi galéria kurátora.
KOZMA ATTILÁNÉ, kurátor, Ceglédi Galéria: Mára pedig padlásra kerültek a szövőkeretek, más a megélhetés forrása. Azonban 1999.tavaszán megalakult a gyékényes műhely, majd 2005-től megalakult a Gyékényből Szőtt Egyesület, melynek célja, hogy hagyományt megőrizve és megújítva napjainkban is megállja a helyét ez az egyszerű, szép, környezetbarát, sokoldalúan felhasználható természetes anyag.
A Szegedi városrész, Tápé az elmúlt évszázadokban büszkén őrizte hagyományait és őrzi a mai napig-erről már a csongrádi megyeszékhely képviselője beszélt.
SZÉCSÉNYINÉ KARAI RÓZSA, képviselő, Szeged: A zene és a gyékény, a tánc szeretete évszázadokra nyúlik vissza. Árpádkori település és nagyon dolgos nép lakta mindig. A fő megélhetési forrás a gyékény volt és ebből csináltak az asszonyok pénzt a megélhetéshez.
A gyékénytárgyak kereskedelmében sokáig kizárólagosan a tápai gyékénykufák és szegedi zsidó nagykereskedők játszottak meghatározó szerepet. Magyarország gyékényből legjobban profitáló háziipari szövetkezete rövidesen a tápai lett. Azonban a Háziipari Szövetkezet megszűnése után sem állt meg a munka, a hagyományéltetés.
KEREKES IBOLYA, néprajzkutató: Bár az itt kiállított tárgyak jó része már a modern kornak szól, sőt egy részük már nem is használatra készült, hanem dísztárgy, amelyben benne van az alkotó egyénisége is, a gyékényszobrok pedig már műalkotások, mégis egy olyan ősi tudás ismerői és továbbvivői ezek az asszonyok, amely nélkülük, az ő elhivatottságuk nélkül napjainkra már-már feledésbe merült volna.
A tápai egyesület tagjait a Cegléd alpolgármestere is köszöntötte. Hegedűs Ágota elismerően szólt a civil szervezetről és a gyönyörű alkotásokról.
HEGEDŰS ÁGOTA, alpolgármester: Az a célunk nekünk is, hogy átadni ezeket az értékeket. Megtanítani a gyerekeket, hogy való igaz: ne a műanyag játékokkal tudjon játszani, hanem tudjon egy gyékénnyel csodát alkotni. Tudjon egy természetes anyagból ő is alkotni.
A kiállításon Miklós Pálné és Kocsis Ferenc, a tápai Hagyományőrző Egyesület tagjai dalcsokorral köszöntötték a kiállítás vendégeit. A tárlat február 4-ig látogatható.
