A női kézilabda NB II második fordulójában, vasárnap a Tökölt fogadta a Ceglédi Kék Cápák felnőtt csapata. Tavaly nagy csatát vívtak a dobogós helyekért, míg végül a Cegléden elért döntetlenjükkel a tököliek szerezték meg a második helyet. A Cápák egy hete nem várt vereséget szenvedtek Csepelen, így itthon mindenképpen bizonyítani szerették volna, hogy az idén is érmes helyre törnének. Remekül kezdett a hazai csapat, óriási iramot diktált, melyet nem tudtak követni a tököli játékosok. A 25. percben már hét góllal vezetett a Cegléd és a játék képe alapján minden szurkoló a tavalyinál nyugodtabb végjátékban bízott. Sajnos nem így lett. A hiányosan és több beteggel felálló Cápák még az első félidőben sérülés miatt elvesztették az addig remekül játszó Spolmin Robertát, és ahogy fogyott az erő, úgy apadt a különbség is. A 37. percben már csak egygólnyi előnyt mutatott az eredményjelző, de ezután minden vendéggólra volt válasza a hazaiaknak. Az utolsó percben, 22-21-nél támadhatott a Tököl és a 20 másodperccel a vége előtt eleresztett átlövésüket Juhász Bernadett hárította. Hazai időkérés után, 13 másodperccel a végső dudaszó előtt a sors kegyetlen játékaként az addig 13 gólt szerző, a mezőny legjobb játékosának lépéshibája miatt gyors szabaddobással jöhettek a vendégek és gólt is szereztek belőle…
Női kézilabda NB II, 2. forduló
Ceglédi Kék Cápák – VSK Tököl 22-22 (13-8)
Cegléd, 300 néző. Vezette: Fehér Viktória, Répás Georgia.
Cegléd: Juhász Bernadett, Szegedi Brigitta, Törőcsik Fruzsina (kapusok), Halasi Réka 13/6, Mihály Evelin 4, Spolmin Roberta 2, Tóth Adrien 2, Kisjuhász Petra 1, Dobos Renáta, Tóth Ágnes, Nagy Aletta.
Kiállítás: 12 ill. 18 perc.
Hétméteres: 6/6 ill. 2/2.
Pudics Zsolt egyesületi elnök: Gratulálok a csapatnak! A múlt heti fiaskó után tényleg megmutattuk, hogy idén is számolni kell velünk az élmezőnyben. Jól játszottunk és szerintem azért lett döntetlen, mert a szűkös keretünkkel túl nagy iramot diktáltunk. Biztosan tovább bírjuk, ha nem sérül meg Spolmin Roberta és a hajrára nem pontozódik ki Dobos Renáta, de ez már így alakult. A Tököl jó csapat, nagyot küzdöttünk velük, örüljünk az egy pontnak, annak ellenére is, hogy már a kezünkben volt mindkettő. Sajnos a meccs végén sokan „megtalálták”, pedig anélkül sem lehet neki könnyű, ezért szeretném levenni a terhet Halasi Rékáról! Bebizonyította, hogy nagy erőssége a csapatnak. 13 gólt szerzett úgy, hogy a második félidőben szinte csak ő tudta bevenni az ellenfél kapuját. Persze, ha nem lépi el a végén… vagy ha eggyel többet védenek a kapusok, vagy ha eggyel több ziccert lövünk be, vagy ha eggyel kevesebb technikai hibát vétünk, tehát sok itt a ha… Örüljünk most az egy pontnak, és ha úgy tudunk játszani, mint most az első félidőben, akkor sok örömet okozunk még a szezonban a szurkolóinknak!
Jakab László edző: Ismét kiénekelték a sajtot a szánkból. Sajnos kevesen vagyunk és több beteggel játszottunk, így elfáradt a társaság. Jó küzdés után győzelmet érdemeltünk volna, de egy egyéni technikai hiba megpecsételte a mérkőzés sorsát. Nagyon sajnálom és szégyellem magam a közönség előtt. A lányoknak nincs miért, mert küzdöttek, sajnos ez így sikerült.
