Kossuth Lajos és Deák Ferenc politikájának hasonlóságairól és különbségeiről hallhattak előadást a Turini Százas Küldöttség Múzeumbaráti Kör tagjai. A találkozón a társaság értékelte a tavalyi évet és meghatározták az idei feladatokat. De igazi ritkaságot is láthattak a résztvevők, bemutatták azokat a Kossuth Lajos által 1879-ben írt leveleket, amelyek a szegedi árvíz kapcsán íródtak.
Pontosan 141 évvel ezelőtt kereste fel száz ceglédi polgár az olaszországi Torinóban élő Kossuth Lajost. Azt szerették volna, hogy ő legyen Cegléd országgyűlési képviselője. A magányosan élő, idős Kossuth a felkérést visszautasította, ennek ellenére a delegáció látogatása mégis jelentős eseménynek számít, olyannyira, hogy a küldöttek leszármazottaiból és a Kossuth kultusz ápolóiból társaság alakult, akik minden év január végén gyűlést tartanak. A hétvégi találkozón Kossuth Lajos és Deák Ferenc párhuzamos életrajzáról hallhattak előadást a baráti kör tagjai. Dr. Pap József egyetemi tanár ritkán hallott információkat is elmondott arról a két személyiségről, akiket általában egymással szemben szoktak állítani. Kevés alkalommal esik szó arról, hogy Kossuth és Deák sok tekintetben hasonlóan gondolkodott
PAP JÓZSEF, tanár, Eszterházy Károly Egyetem : Alapvetően abban, hogy Magyarország belső szerkezetét hogyan képzelték el, abban teljes mértékben megegyezett az ő elképzelésük. Az 1840-es években együtt küzdöttek, egymás barátai voltak, a reformkor folyamán. Nem igazán közismert, hogy Kossuth Ferencnek, tehát Kossuth Lajos fiának a keresztapja Deák Ferenc volt. Az a Deák Ferenc, aki római katolikus és az a Kossuth Ferenc, aki evangélikus. Tehát kettejük között nagyon szoros volt a kapcsolat.
Kossuth és Deák egymás mellett haladtak 1848-49-ig, utána azonban valóban kettévált az elképzelésük, és más-más alternatívát képzeltek el Magyarország jövőjét illetően. Elsősorban abban különbözött az elképelésük, hogy Ausztriához milyen viszony fűzze Magyarországot. Az egyetemi tanár arról is beszélt, hogy Kossuth Lajosnak könnyebben alakulhatott ki kultusza.
PAP JÓZSEF, tanár, Eszterházy Károly Egyetem: Deák egy kicsit elvontabb, filozófikusabb személy volt. Kossuthnál nem szabad azt elfelejteni, hogy az 1848-as őszi körút, amikor Ceglédre is eljött nagyon erőteljesen meghatározta az ő későbbi kultuszát, Deáknak ilyen nem volt.
A találkozón két, Kossuth Lajos által 1879-ben íródott levél másolatát is bemutattak, amelyet az államférfi a szegedi árvíz idején írt.
REZNÁK ERZSÉBET, igazgató, Kossuth Lajos Múzeum: Kossuth életébe is betekinthetünk hiszen azt kérték tőle az evangélikusok, hogy segítsen továbbítani adománykérő levelüket, és ezt nyomon követhetjük. hogy Kossuthnak mi volt erről a véleménye, hogyan próbált segíteni, sajnos végeredményt nem tudom, hogy sikerült-e, de az biztos, hogy ő maga és a gyermekei 300 aranyat juttattak el Szeged városának, ami szintén egy tekintélyes összeg.
A két levél a szegedi evangélikus gyülekezet és Szlaukó Orsolya segítségével került Ceglédre és marad is még egy ideig a helyi evangélikus gyülekezetnél. A közgyűlésen az elnök, Dr. Kürti György értékelte az Múzeumbaráti Kör tavaly évét, és meghatározták az idei feladatokat is.
