1848-ban a tavasz tiszta szele végigsöpört Európán, hogy letépje a népekről a rabság régóta viselt láncait és nemzetté emelje őket – így fogalmazott Újszilváson mondott ünnepi beszédében a térség országgyűlési képviselője. Földi László azt is hangsúlyozta:amikor az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc dicsőséges napjaira emlékezünk, akkor annak a tudatában hajtunk fejet a hősök emléke előtt, hogy ma is rendkívüli időket élünk.
Rajta magyar, hí a haza – eredetileg így szólt a Nemzeti dal első sora – kezdte beszédét Földi László.
FÖLDI LÁSZLÓ országgyűlési képviselő: „1848 március 13-án ugyanis egy jurátus, ahogy ma mondjuk, joghallgató, Szikra Ferenc belepillantott a készülő vers kéziratába és azt mondta a költőnek: barátom, elébb talpra kell állítani a magyart, aztán rajtra. Petőfi megfogadta a jótanácsot és átírta a rímekbe szedett kiáltvány első során. Így történt, hogy a magyar nemzet legnagyszerűbb forradalmának lángját a szó minden értelmében egy szikra lobbantotta fel.”
A vers valóságos szélviharként csapott le a magyar lelkekre, ahol régóta izzott parázs várta. A hő, ami minden sorából ezer fokon árad, magát Petőfit is elragadta – folytatta.
FÖLDI LÁSZLÓ országgyűlési képviselő : „Nekem is arra kell figyelmeztetnem magamat és önöket, amire Petőfi saját kortársait. Itt az idő, most vagy soha. Amikor az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc dicsőséges napjaira emlékezünk, akkor annak a tudatában hajtunk fejet a hősök emléke előtt, hogy ma is rendkívüli időket élünk.”
Az ország ma is támadás alatt áll. A nemzet ma is veszélyben van – hangsúlyozta. A szabadságunkat hódítók fenyegetik – fogalmazott.
FÖLDI LÁSZLÓ országgyűlési képviselő: „Kemény munkával elért eredményeinket arra érdemtelenek akarják elrabolni. Bármerre nézünk, azt látjuk, hogy biztosnak hitt hanyagul őrzött értékek sorvadnak el és sokáig erősnek bizonyuló, de önteltté vált nagyhatalmas roskadnak térdre saját rossz döntésük súlya alatt.”
Az emberiség történetében a második világháború óta eltelt időszak v olt a leghosszabb, ami békében telt el. Ma már sajnos nem lehetünk biztosak abban, hogy a következő nemzedékek is megkapják a sorstól ezt a a semmi mással nem pótolható ajándékot. Az ünnepi beszéd mellett műsor is várta az újszilvásiakat és természetesen az emlékezés virágait is elhelyezték a községen álló emlékműnél.
