Kiállítás és konferencia

796

”56 Cegléden – Dokumentumok a Kossuth Múzeum gyűjteményében címmel nyílt kiállítás a Kossuth Múzeumban. A tárlaton az 1956-os forradalom féltve őrzött kincsei láthatók. Most először kerülnek nyilvánosság elé az „Ifjúsági újság” 1956 októberében nyomtatott darabjai, az Ifjúsági Bizottság röplapjai és a forradalom első napjaiban keletkezett újságok. De tegnap egy rendhagyó konferencia helyszíne is ez a kiállítás volt.

A Turini Százas Küldöttség Múzeumbaráti Kör szervezésében három olyan előadást hallhatott a múzeum termét megtöltő közönség, amelyben az előadók más és más szemszögből vizsgálták az 1956-os eseményeket, vagy éppen azok utóhatásait. ’56-ról 60 év múltán – az 1956-os forradalom emlékezete címmel Reznák Erzsébet tartott előadást.

REZNÁK ERZSÉBET igazgató Kossuth Múzeum: „Volt a szocializmusnak, a Kádár korszaknak egy sajátos technikája. Gondolom a velem egykorúak, vagy kicsit idősebbek ezt pontosan tudják, hogy ez volt az elhallgatás, meg a sorok közötti olvasás. Én is tudtam, ő is tudta, de nem mondtuk ki. Csak ugyanazt gondoltuk. Hallott az ember otthon is történeteket, meg beszélgetett másokkal, akik soha nem mondták, hogy ellenforradalom, mindig azt mondták, hogy forradalom.”

Hogyan zajlott le a ceglédi Kossuth Lajos Gimnáziumban 1956 november 4 után a tanév, mit lehet a dokumentumokból megállapítani – erről Dr. Kürti György, az intézmény nyugalmazott igazgatója tartott előadást.

DR. KÜRTI GYÖRGY ny. igazgató Kossuth Lajos Gimnázium: „A féléves jegyzőkönyvben aztán konkrétan leírja az igazgató, hogy gyakorlatilag kényszerszünet volt október október 27-től gyakorlatilag november 17-ig nem volt tanítás, utána pedig – és nem fogják elhinni – sem volt rendes tanítás, mert nem volt fűtőanyag. Négy termet tudtak befűteni. 12 osztály volt. 25 perces órák voltak, volt osztály, akinek minden másnap kellett menni és volt, hogy naponta három órát tudtak megtartani.”

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának levéltárosa, Soós Mihály történész pedig a „Megtorlás áldozatai: az 1956-os forradalom ceglédi résztvevői az állambiztonsági iratokban” címmel tartott előadást. Persze arról is, mit is jelentett ebben az időszakban maga a megtorlás.

SOÓS MIHÁLY történész: „A megtorlás formái változatosak voltak. A politikai rendőrségi szervek nyílt nyomozásai, az ezeket kísérő nyílt erőszak, közbiztonsági őrizet, amit egyszerűen internálásnak szoktunk nevezni, a rendőri felügyelet, valamint a megtorló gépezet részeként működtetett bíróságok halálos ítéletei az általuk hozott börtönbüntetések, mind mind a megtorlás nyílt, brutális eszközei és formái voltak.”

És persze léteztek nem nyilvános formák, így az évtizedeken át tartó megfigyelések.