Irodalmi beszélegtés a FIAM-ban

920

Irodalmi esttel folytatódott a Fiatal Alkotók Műhelye Szabadegyetem soroazata. A Hollós utcai alkotóház korábban is helyet adott művészetelméleti előadásoknak, beszélgetéseknek. Havonta egy előadás szerveznek, amelynek időpontja mindig a hónap második csütörtökje. A témák változatossága végtelen: irodalom, zene, történelem. Most az irodalom került középpontba. A vendég a Jelenkor kiadó ügyvezető igazgatója Sárközy Bence és a novellákat, esszéket, kritikákat, rajzokat publikáló Forgách András voltak.

A Jelenkor kiadó ügyvezető igazgatója Sárközy Bence régen nem járt már Cegléden. Legalábbis hivatalos minőségében nem. Most rögtön abban az alkotóházban lett vendég, amelyet édesanyja álmodott meg és hozott létre. Aki pedig a vendég vendége volt, Forgách András. Olyan beszélgetésre invitálták a vendégeket, amely valóban beszélgetés. Mert például a legutóbbi ilyen találkozás kevésbé volt interaktív.

SÁRKÖZY BENCE ügyvezető-igazgató Jelenkor Kiadó: „Utoljára így együtt Pekingben ültünk a könyvvásáron és ott nem kérdeztek tőlünk, mert  – és ez nagyon vicces volt – nem tudtuk, hogy egyáltalán lefordítják-e azt, amit mi beszélünk, mert ennek a könyvnek nem csak érintőlegesen, hanem szervesen része a kommunizmus és a kommunista múlt. És ezt egy aktív kommunista országban végigbeszélni elég izgalmas.”

Hiszen Forgách András könyve, az Élő kötet nem marad  főszereplője a saját, soha el nem beszélt családtörténetét olvasó és kommentáló író.

FORGÁCH ANDRÁS író, műfordító, dramaturg: „Felhívott valaki minket, mind a testvéreimet és engem is, hogy valamelyik családtagunkról megtudott valamit az illető, aki ott dolgozott az Állambiztonsági Intézet történeti levéltárában. És találkoztunk vele – kvázi konspiratíve egy kávéházban – és az volt az érdekes, hogy mielőtt beléptem oda, megéreztem, hogy csak az édesanyámról lehet szó.”

A szerző kikérte az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárától szülei, Forgách Marcell és Avi-Shaul Bruria aktáit, amelyekből két, számára idegen figura élettörténete bontakozik ki. Pápai néven szervezték be apját, majd annak súlyos depressziója miatt rögtön a héberül beszélő feleségét állították csatasorba Pápainé néven.  Ezt a nagyon személyes könyvet adta tehát ki a Jelenkor kiadó még 2015-ben.